Az égésgátló szövetek alkalmazásai

Mivel a mindennapi életben egyre gyakoribbak a tűzesetekkel kapcsolatos balesetek, növekszik az égésgátló anyagok iránti kereslet. Az égésgátló szövet csökkenti a gyulladás kockázatát azáltal, hogy csökkenti a láng terjedésének sebességét. Bizonyos új stratégiákat alkalmaznak, amelyek érdekes eredményeket mutatnak be a nanokompozit szintetikus szálak használatával. Egy közelmúltbeli tanulmány szerint a biomakromolekulák szintetikus hordozókra, például pamutra, poliészterre és más anyagokra lerakva váratlan égésgátló tulajdonságokat mutattak.

Az égésgátló anyagokat ruházati cikkekben, lakástextilekben és közüzemekben, valamint különféle végfelhasználóknál, például repülőgépiparban, iparban, autóiparban, építőiparban és másokban alkalmazzák. Kis mennyiségben égésgátló anyagokat is értékesítenek a papír-, ragasztó-, textil- és festékipar számára. A természetes szálak nem olvadnak meg. A selyem és a gyapjú lassan ég, míg a kezeletlen természetes szálak, például a pamut és lenvászon gyorsan meggyulladnak, ezért az égésgátló anyagokat, hogy néhányat említsünk, alumínium-oxid-trihidrátot, antimon-trioxidot, bórvegyületeket és más anyagokat használnak a szövetek gyúlékonyságának csökkentésére.

Az iparosodás gyors növekedése számos ismert és ismeretlen veszélyt hordozott magában, ami viszont a biztonság felé fordította a hangsúlyt, ezáltal fontossá vált az égésgátló szövetek alkalmazása. Az égésgátló anyagok iránti kereslet növekedése az elektromos iparban a félvezetők gyúlékonyságának csökkentésére, valamint az égésgátló vegyszerek iránti kereslet a különböző végfelhasználóknál, például az autóiparban és az építőanyagokban, kulcsfontosságú tényezői az égésgátló szövetek piacának globálisan. Az égésgátló ruhadarabok végfelhasználóknál, például az olaj- és gáziparban, valamint a vegyiparban történő használatára vonatkozó kormányzati szabályozások szintén vezérlik az égésgátló szövetek globális piacát.

Az egyes műanyagok alkalmazásának változásai, az iparágak önkéntes kötelezettségvállalásai és a változó tűzbiztonsági szabványok lehetőséget teremtenek az égésgátló szövetek globális piacán. Az égésgátlókkal kapcsolatos innováció és fejlesztés nagy része a polimer anyagokban mutatkozik meg, ezáltal üzleti lehetőségeket teremtve az elektronikai iparban, ami végső soron lehetőségeket teremt a globális égésgátló szövetpiac számára. A polimer anyagok ezen új osztálya széles körben elfogadott, és kisebb környezeti hatásuk miatt megfelel a szabályozási követelményeknek, így trendet teremt a globális égésgátló szövetek piacán.

Az égésgátlók azonban a környezetet károsító és egészségre ártalmas vegyületek közé sorolhatók, mivel bizonyos káros vegyi anyagok jelen vannak a szövetekben, amelyek gyulladáskor nagy mennyiségű szén-dioxidot és hidrogén-cianidot bocsátanak ki. Ennélfogva széles körű alkalmazásuk a különböző végfelhasználóknál visszatarthatja az égésgátló szövetek piacának globális növekedését.

Ahogy az olaj- és gázipar, valamint a vegyipar virágzik, a fejlett gazdaságokban már végrehajtott biztonsági előírások elfogadásának eredményeként továbbra is ezek fogják vezérelni az égésgátló szövetek iránti keresletet a fejlődő gazdaságokban. Az égésgátló szövet jól bevált az európai és észak-amerikai piacon, míg az ázsiai-csendes-óceáni országok, amelyek még fejlődnek, állítólag a második legnagyobb piacot képviselik az égésgátló szövetek számára a növekvő gyártási tevékenységek és a magas beruházások miatt.