Egy adott sátorfelhasználás szövetének kiválasztása a végfelhasználás által támasztott teljesítménykövetelményektől és/vagy a végfelhasználó kívánt esztétikai jellemzőitől függ, figyelembe véve a költségeket.
A gyakorlatias vízállósági szint eléréséhez még a legszorosabb szövésű szintetikus anyagokat is be kell vonni vagy laminálni kell egy folyamatos vízálló fóliával. A bevonási folyamat során a folyékony bevonóanyagot a szövet lekaparja. A leggyakoribb szövetbevonó polimerek a poliuretán (PU), a polivinil-klorid (PVC) és az akril (poliakrilnitril PAN). Ezek erősen ellenállnak az UV-sugárzásnak, de nem kellően rugalmasak, különösen alacsony hőmérsékleten. A PVC kiválóan gátolja a vízgőzt, de nehéz. Alacsony hőmérsékleten is különösen rugalmatlan, előállítása és ártalmatlanítása rendkívül káros a környezetre. Így a poliuretán (PU) a megfelelő bevonat szinte minden hátizsákos sátorszövethez. Jól ellenáll a nedves hajlításnak és hidegrepedezésnek, viszonylag könnyű. Ahhoz, hogy a PU-bevonat ésszerű tartósságú legyen hosszan tartó trópusi páratartalomban vagy környezeti nedvességben, jó hidrolízisállósággal kell rendelkeznie. A megfelelően meghatározott, jól ápolt, kiváló minőségű PU bevonatok hosszú évekig eltarthatnak.
A másik egyre elterjedtebb vízálló szövetbevonat a szilikon elasztomer. Alkalmazható a szövet mindkét oldalára, vagy csak az egyik oldalra (ami a külső rész lesz). A szilikongumit széles körben használják különféle iparágakban folyékony tömítésként. Nagyon vízlepergető, rugalmas, UV- és hőmérsékletstabil. Első pillantásra ez a tökéletes bevonat, kivéve, hogy lassan teljesen kikeményedik, így a gyártási idő és a költségek magasak. Gyenge tűzgátló tulajdonságokkal rendelkezik, és nincsenek rátapadt hőre lágyuló (hot-melt) vagy kontaktragasztók. A mindkét oldalon szilikon elasztomerrel bevont textíliák komoly hátránya azonban, hogy a véletlen sérüléseket nem lehet ragasztószalaggal javítani.
A sátrak szöveteit az időjárási viszonyokhoz képest is osztályozzák. Három szint van meghatározva:
1. szint
Ritka és rövid távú használatra tervezett sátrak. Bár esőálló, várhatóan főleg szép időben, például nyári kempingezésben használják.
2. szint
A sátrak főként mérsékelt időjárási körülmények között való használatra készültek, mint például a kellően nedves és szeles időjárási körülmények.
3. szint
Sátrak minden időjárási körülményhez, például hegymászáshoz, expedíciókhoz, hórakodáshoz vagy hosszabb lakossági használatra tervezett sátrak.